MAGYAR

A róka meg a macska

ENGLISH

The fox and the cat


Egyszer egy macska az erdőben kószált, és találkozott a rókával. "Róka úrfi okos, tapasztalt jószág, és nagy szava van az erdőben" - gondolta, és nagy tisztességgel köszöntötte:

- Jó napot, tisztelt róka úrfi! Hogy szolgál a kedves egészsége? Hogy s mint érzi magát ebben a mai drága világban?

A róka nagy kevélyen tetőtől-talpig végigmérte a macskát, nem tudta, egyáltalán méltassa-e egy-két szóra. Végül azt mondta:

- Ó, te nyomorult bajuszpedrő, te tarka pojáca, te éhenkórász egérleső, mi jut eszedbe? Azt mered kérdezni tőlem, hogy vagyok? Milyen iskolát jártál te? Miféle mesterséghez értesz?

- Csak egyetlenegyhez - felelte szerényen a macska.

- Ugyan mihez? - kérdezte a róka.

- Ha a kutyák a sarkamban vannak, fel tudok kapaszkodni a fára, és megmentem tőlük az irhámat.

- Ez is valami? - hencegett a róka. - Én legalább százféle mesterséget tudok, és ráadásul még egy zsákra való fortélyom is van. Megesik a szívem rajtad, gyere velem, majd én megmagyarázom neked, hogyan kell rászedni a kutyákat.

Abban a szempillantásban feltűnik egy vadász négy jóféle kopóval. Nosza felugrik a macska a fára, kúszik fölfelé a törzsén, megül fönt a tetején ahol ág is rejti, lomb is takarja, a füle se látszik.

- Most elő a fortéllyal, róka koma, nyisd ki gyorsan azt a zsákot! - kiabálja lefelé a rókának.

Hanem a rókát akkorra már nyakon csípték, és moccanni sem engedték a kopók.

- Ejnye, ejnye, róka úrfi - szólt a macska odafönt -, benne ragadtál a pácban a százféle mesterségeddel! Ha ide föl tudtál volna kapaszkodni velem, bezzeg nem hagytad volna ott a fogadat!
It happened that the cat met the fox in a forest, and as she thought to herself, "He is clever and full of experience, and much esteemed in the world," she spoke to him in a friendly way. "Good-day, dear Mr. Fox, how are you? How is all with you? How are you getting through this dear season?" The fox, full of all kinds of arrogance, looked at the cat from head to foot, and for a long time did not know whether he would give any answer or not. At last he said, "Oh, thou wretched beard-cleaner, thou piebald fool, thou hungry mouse-hunter, what canst thou be thinking of? Dost thou venture to ask how I am getting on? What hast thou learnt? How many arts dost thou understand?" - "I understand but one," replied the cat, modestly. "What art is that?" asked the fox. "When the hounds are following me, I can spring into a tree and save myself." - "Is that all?" said the fox. "I am master of a hundred arts, and have into the bargain a sackful of cunning. Thou makest me sorry for thee; come with me, I will teach thee how people get away from the hounds." Just then came a hunter with four dogs. The cat sprang nimbly up a tree, and sat down on top of it, where the branches and foliage quite concealed her. "Open your sack, Mr. Fox, open your sack," cried the cat to him, but the dogs had already seized him, and were holding him fast. "Ah, Mr. Fox," cried the cat. "You with your hundred arts are left in the lurch! Had you been able to climb like me, you would not have lost your life."




Hasonlítsa össze a két nyelv:













Donations are welcomed & appreciated.


Thank you for your support.