Volt egyszer egy szegény ember, Rák volt az ő neve. Ez a szegény ember egyszer bevitt a városba egy szekér fát, azt eladta egy doktornak. A doktor éppen asztalnál ült, mikor a fa árát kifizette s a szegény ember majd felfalta szemével a sok finom ételt, italt, mi az asztalon volt. Gondolta magában: hej, de jó dolga van a doktoroknak! Ha én is doktor lehetnék, bezzeg nekem is úri dolgom lenne, enném, innám egész nap, nem volna nálam boldogabb!
Mit gondolt, mit nem, elég az, hogy kérdi a doktortól:
- Ugyan bizony, nem lehetne-e belőlem doktor?
- Hogyne lehetne, felelt a doktor. Nincs annál könnyebb. Először is vegyen egy ábécés könyvet, azt; tudja kend, a melyikbe elől egy kakas van pingálva; adja el kend az ökrét, szekerét s vegyen rajta doktori ruhát s mindent, ami a doktorsághoz kell. Különösen pápaszemet el ne felejtsen venni kend. Akkor mutat még csak igazi doktort. Aztán csináltasson egy nagy táblát, arra írassa rá: Itt lakik a mindentudó doktor s ezt a táblát szegezze ki a kapujára.
Hazamegy a paraszt s utolsó betűig úgy tesz, mint a doktor tanácsolta. Bezzeg hogy híre ment a mindentudó doktornak hetedhét ország ellen, még azon is egy sánta arasszal túl. Hírét vitték mindenfelé, hogy tud Rák uram mindent, olyan titok nincs a világon, hogy ő ki ne találja. Nincs bizony.
Történik egyszer, hogy egy nagy úrnak ellopták a pénzét. Mikor már semmiképen sem találták, valaki elmondja a nagy úrnak, hogy van itt meg itt egy mindentudó doktor, úgy hívják, hogy Rák, ezt hozassa magához, majd megmondja, hogy hol a pénz. Nosza, kétszer sem mondatja ezt a nagy úr, befogat, mindentudó doktorhoz hajtat, bemegy hozzá, kérdi, igaz-e, amit róla beszélnek.
- Mind egy szóig igaz, mondotta Rák uram.
Egyszeribe megegyeznek s Rák uramat elviszik a nagy úr kastélyába, vele a feleségét is, ott mindjárt beültetik őket a legszebb szobába, asztalt terítnek, Rák uram s a felesége melléje telepednek. Ahogy leültek, jön az első inas egy tál étellel s Rák uram meglöki a feleségét.
- Itt az első.
Az inas majd kiejtette kezéből a tálat, úgy megijedt. Azt hitte, a mindentudó doktor azt akarta mondani: itt az első tolvaj.
Bezzeg ő volt a tolvaj, no meg a többi inas.
Kimegy az inas s mondja a többinek: - Végünk van! A doktor mindent tud. Amint beléptem, azt mondta a feleségének: ez az első!
A másik inas nem is akart bemenni, de mégis csak be kellett mennie. Ahogy belépett a tállal, Rák uram meglökte a feleségét:
- Ez a második!
Isten csudája, hogy az inas el nem ejtette a tálat, úgy megijedt.
- Végünk van, mondotta odaki, ez az ember csakugyan mindent tud. Mikor én beléptem, azt mondta: ez a második.
Éppen így járt a harmadik is.
A negyedik inasnak egy lefödött tálat kellett bevinni; bement az úr is, mert próbára akarta tenni, hadd lám, tudja-e a doktor, hogy mi van a tálban. Hej, izzadt szegény doktor, vakarta fejét s nagykínjában elsóhajtotta magát: no, szegény Rák!
- Úgy van, mondotta az úr nagy örömmel, - csakugyan rák van benne. Na most már hiszem, hogy azt is tudja, hol a pénz.
Azzal az úr kiment, de jöttek mindjárt az inasok, kihívták a doktort, közrefogták, s bevallották, hogy ők négyen lopták el a pénzt; részt adnak neki belőle, csak ne árúlja el őket. Meg is mutatták neki, hogy hová rejtették el a pénzt.
Azzal bement Rák uram a szobájába. Ott volt megint az úr s kérdezte: nos, mi ujság, doktor úr?
Rák uram leült az asztal mellé, elévette az ábécés könyvét, a homlokára feltolta a pápaszemet s mondta:
- Mindjárt megnézem ebben a könyvben.
Közben - hogy szavamat ne felejtsem - az ötödik inas elbújt a kemencében, hallani akarta, hogy vajjon csakugyan tud-e mindent a doktor. Rák uram elkezdte forgatni a könyvet előre, hátra, kereste a kakas képet. Jó sokáig nem találta a kakast s mérgesen ráütött a könyvre.
- Pedig itt vagy benne, elé kell kerűlnöd.
Az ötödik inas azt hitte, hogy róla van szó, kiugrott a kemencéből szörnyű ijedten s elkiáltotta magát: Csakugyan mindent tud!
Erre Rák uram becsapta a könyvet, elvezette az urat oda, a hová az inasok a pénzt rejtették, az úr is jól megfizette, az inasok is jól megfizették, alig birták el, annyi pénzt kapott.
Igy volt, vége volt, mese volt. Aki nem hiszi, járjon utána.
从前有一个贫穷的农夫名叫螃蟹，赶着两头牛拉了一车木头进城，以二个金币的价格将木头卖给了一个大夫。 大夫一边给他点钱，一边坐在桌旁吃饭，农夫看见大夫的饭菜如此丰盛，从内心感到羡慕，心想如果自己也是大夫该多好。 他站在那里楞了一会儿，终于不好意思地问他是否也能当一名大夫。 "噢，可以，"大夫说："那很好办。""我该作什么？"农夫接着问。 "首先买一本卷首有一只公鸡的入门书；然后将你的牛车和两头牛换成钱，给自己买些衣服和随便一些与医药有关的物品；最后做一块招牌上面写着：'我是万事通大夫，'钉在你的门上边。"农夫照此作好了一切，便开始行医治病。 时间不长，有一个大财主的钱财被盗，听说在某某村庄有个万事通大夫，他想他一定知道被盗的钱财在哪里。 于是大财主套上马车，驱车奔向那个村庄，问螃蟹是不是万事通大夫。 没错，我就是，他答道。 财主邀请他同去把被偷盗的钱财找回来。 "噢，可以，可是我的老婆，革里特也必须去。'"财主同意了，请他们二人上车，一同上了路。 当他们到了那位大人物的豪宅时，餐桌已经摆好，螃蟹被邀请入座就餐。 "好吧，可是我的老婆，革里特也得入座呀。"他说，然后和他的老婆一块坐在了桌旁。 这时第一个仆人端着一盘精美的菜肴进来，农夫用胳膊肘推了他老婆一下说："革里特，这是第一个。"他的意思是这是第一道菜。 然而那个仆人却以为是说："这是第一个贼。"实际上他就是贼，所以他十分害怕，跟外边的同伙说："大夫全都知道，我们可要倒霉啦，他说我是第一个。"第二个不敢进来了，可是他不得不进来。 当他端着菜进来时，农夫用胳膊肘推了他老婆一下说："革里特，这是第二个。"这个仆人同样吓得不轻，马上抽身出来了。 第三个也是被吓得心惊肉跳，因为农夫又说了声："革里特，这是第三个。"第四个端着一个盖着盖子的盘子，财主请大夫显示一下他的才能，猜猜盖子底下是什么。 盘子里装的是螃蟹。 大夫盯着盘子看，可是实在不知说什么好，他哀叹道："唉，可怜的螃蟹呀。"财主一听就大喊："太棒啦！他知道里面是什么，他一定也知道钱在哪儿！"
看到这一切，仆人们的神色格外紧张，他们暗示大夫能不能出去一小会儿。 于是他就出去了，四个仆人都坦白说是他们偷了钱，并且许诺如果他不揭发他们，他们愿意将钱还回而且给他一大笔钱作为酬谢，否则他们会被绞死。 他们带他到了藏钱的地方。 他胸有成竹地回到大厅，在桌旁落座后说道："我的老爷，现在我要从我的书中查找藏金子的地方。"这时，第五个仆人爬进壁炉里想听听大夫还知道些什么。 可是大夫坐着一动不动，打开他的入门书，将书页来回翻着，寻找那只公鸡。 由于一时找不着，他就说："我知道你就在那儿，所以你最好是自己出来！"那位在壁炉里的老兄误认为大夫是指他，真是惊恐万分，一下子跳了出来，使劲嚷："那个人真是神掐妙算，无所不知！"这时万事通大夫告诉了财主藏钱的地方，却没有告诉他是谁偷的，结果双方都给了他酬金，他也由此成了名人。
看到这一切，仆人们的神色格外紧张，他们暗示大夫能不能出去一小会儿。 于是他就出去了，四个仆人都坦白说是他们偷了钱，并且许诺如果他不揭发他们，他们愿意将钱还回而且给他一大笔钱作为酬谢，否则他们会被绞死。 他们带他到了藏钱的地方。 他胸有成竹地回到大厅，在桌旁落座后说道："我的老爷，现在我要从我的书中查找藏金子的地方。"这时，第五个仆人爬进壁炉里想听听大夫还知道些什么。 可是大夫坐着一动不动，打开他的入门书，将书页来回翻着，寻找那只公鸡。 由于一时找不着，他就说："我知道你就在那儿，所以你最好是自己出来！"那位在壁炉里的老兄误认为大夫是指他，真是惊恐万分，一下子跳了出来，使劲嚷："那个人真是神掐妙算，无所不知！"这时万事通大夫告诉了财主藏钱的地方，却没有告诉他是谁偷的，结果双方都给了他酬金，他也由此成了名人。